“A kávé a férfiak aranyává vált, és akárcsak az arany, minden embert a luxus, és a nemesség érzésével ajándékoz meg.”

Sheik-Abd-al-Kadir, A Kávé dicsérete (1587)

Kávé története

Többféle legenda terjed a kávé felfedezésével kapcsolatban. A legismertebb talán az Etióp kecskepásztor, Káldi esete. A legenda úgy tartja, hogy Káldi megfigyelte, hogy amikor a kecskéi egy bizonyos bokor bogyóit fogyasztják, akkor különösen felélénkülnek és furcsa ugrándozásba kezdenek. Ezért a bogyókból mintát gyűjtve a szerzetesekhez fordult, hogy segítsenek neki megfejteni ezt a különös rejtélyt. A szerzetesek először ördögi növénynek gondolták, ezért tűzre dobták és ennek következtében nagyon különleges illatok szabadultak fel és ezért tovább vizsgálták. Hamar italt főztek belőle, aminek köszönhetően a sokszor éjszakába nyúló imáikhoz segítségül szolgált ez a különös ital. 

 Ez a legenda a legismertebb, viszont azonnal megtöri egy máig tartó vita, ami a kávé származását illeti. Etiópia és Szudán között ugyanis a mai napig tartó vita van abban, hogy kitől is származik a kávé, kinek köszönheti a világ ezt a talán legnépszerűbb italnak a legfontosabb alapanyagát.

Fontos tudni, hogy a kávét legalább ezer évvel ezelőtt fedezték fel. Sokan úgy vélik, hogy a két legismertebb főbb kávé fajnak külön származási helye van. Az Arabica őshazája Dél-Szudán és Etiópia (ami a fenti legendát részben alá is támasztja), a Robusta eredeti termőhelye pedig Nyugat-Afrika. 

Sokáig nem a kávé babot használták a ma jól ismert ital készítéséhez. Eleinte a a levelét fogyasztották. Mi több, nomád pásztorok zsírból, a kávé gyümölcs egyes részeiből és különféle fűszerekből korabeli “energiaszeleteket” készítettek, melyeket magukkal tudtak vinni ha huzamosabb ideig az otthonuktól távol voltak. 

 A gyarmatosítás idején az arabok nagyon védték a portékájukat. Annak érdekében, hogy mások ne tudják csíráztatni és termeszteni, szállítás előtt megfőzték vagy megpörkölték a babokat. Az 1600-as években egy szúfinak valamilyen módon mégis sikerült kávét csempészni Jemenből Indiába. Egy holland kereskedőnek pedig kis magoncokat sikerült Amszterdamba csempészni Jemenből, melyeket elültetett és a holland gyarmatokon, főleg Indonéziában már kávéültetvények létesültek. 

Úgy tartják, hogy ezekből az elcsent magokból termett legrégebbi kávécserje található meg a mai napig az amszterdami Hortus Botanicus botanikus kertben.

Kávé fajták

Ahogy a szőlő esetében, úgy a kávénál is több faj létezik. Pontos adatot senki nem tud a fajok számával kapcsolatban, de napjainkban körülbelül 124 fajt tartanak számon. Ez az adat közel kétszer annyi mint 20 évvel ezelőtt. 

A két legfőbb családja a kávénak a jól ismert Arabica és a sokak által tévesen megítélt Robusta. Az Arabica családfáján belül találkozhatunk például a Bourbon vagy Typica-val, melyek őshonos változatai az Arabicának. 

A Robusta családján belül nincsenek ennyire ismert megnevezések, viszont a Robusta és Arabica keresztezéseit hívják hibrideknek. 

Arabica:

Jellemzően magasabb tengerszint felett növekednek, 900 és 1800 méter között. Ezekben a magasságokban a hőmérséklet és csapadék egyvelege ápolja a kávészemeket. A hűvösebb éjszakáknak köszönhetően a kávészemekben az érési folyamat lelassul, így tudnak kifejlődni azon a különleges ízek, melyek az arabica kávéban találhatóak. 

Az Arabica kávészemek jellemzően kevesebb koffeint tartalmaznak, ízük pedig kifinomultabb, mert kevésbé savas mint a Robusta.

Robusta:

Alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban növekednek, ellenállóbbak a betegsékekkel és gyorsabban is nőnek mint az Arabica kávészemek. Könnyebb őket ápolni. Savassága meghatározó, viszont a magasabb koffeintartalom miatt előszeretettel keverik az Arabica kávészemekkel.

Fontos tudni, hogy mind a két kávé fajnak megvan a maga előnye és hátránya. Nem feltétlen kiváló egy 100% Arabica kávé és nem feltétlen rossz minőségű az a kávé ami bizonyos százalékban Robusta kávészemeket tartalmaz. 100% Robusta kávé nem jellemző, ami leginkább a savasságának köszönhető, melyet az Arabica kávészemei tökéletesen ellensúlyoznak és ezzel tökéletes koalíciót alkotnak.

Kínálatunkban található 100% Arabica (Blackberos Brasil) és 70-30% arányban kevert Arabica – Robusta kávé is (Blackberos India), melyek a legszigorúbban válogatott szemek közül származnak.

A kávé Jótékony hatásai:

 A kávé élénkítő hatása régóta ismert, viszont a kávézás egészségtani hatásaihoz való hozzáállás eltérő. Ameddig néhány évtizede az volt az elfogadott, hogy a kávéban lévő koffein a keringési betegségek egyik kiemelkedő kockázati tényezője, addig napjainkban számos tanulmány bizonyítja, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás éppen ellenkezőleg hat az emberi szervezetre. Mi több, jótékony hatását még a koffeinmentes kávénak is sikerült kimutatni számos tanulmánynak. 

 Különböző tanulmányok bizonyítják, hogy a cukorbetegség, Parkinson-kór, vastagbéldaganat, szív- és érrendszer, csontritkulásra is jótékony hatással van a rendszeres de mértékkel való kávéfogyasztás. A különböző betegségeknél komoly eltéréseket tapasztaltak a tanulmányok során. Például a Parkinson-kórral kapcsolatban azoknál a férfiaknál akik napi egy csésze kávét fogyasztottak 10 év során, 40-60%-al  csökkentette a betegség kialakulásának veszélyét. Ez a megelőző hatás arányos volt a kávéivás mértékével.

 Összességében megállapítható, hogy amennyiben kellő mértékkel fogyasztja az ember a kávét, az nem rossz, hanem kifejezetten jó hatással is lehet az egészségére.

 Természetesen a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állók, különböző már krónikus betegségekkel rendelkező személyek vagy a várandós nők esetében mindenképp a kezelőorvos véleményét érdemes kikérni, mielőtt a fent leírtak alapján önkezelésbe fognánk. A webbeteg.hu cikkében bővebben tájékozódhatsz a kávé különböző betegségekre gyakorolt hatásáról.